Pest megyei Kupa
BEJUTOTTUNK A PEST MEGYEI KUPA DÖNTŐJÉBE!!!
Saját pályáján léptünk át a címvédőn....
Hevesre látogattunk a Pest megyei Kupa elődöntőjében, ahol rendkívül összeszedet, koncentrált, és nagyon meggyőző játékkal ejtettük ki a PMK címvédőt az idei sorozatból, és jutottunk be a 2015. évi Pest megyei Kupa fináléjába.
Remekül kezdtük a mérkőzést, hiszen alig 9 perc játék után Nagy Viki villant, aki egy kiugratás után parádésan lőtte el a labdát ütemtelenül úgy, hogy erre a hazai hálóőr mozdulni sem tudott… Meglepődtek a hevesi lányok, mert lehetett látni, hogy nem erre számítottak, de az igazi meglepi nekünk jutott, mert erre a gólra pár percre a játékvezető Manev Fanni teljesen szabályos szerelését „lökésnek” titulálta, és „véletlenül” büntetőt fújt ellenünk… A büntetőt viszont a hevesi játékos kíméletlenül fölé rúgta… Gondoltuk ha ők nem, akkor mi majd rúgunk gólt, és a 18. percben Nagy Viki ismét odaért… Ezek után pedig megrúgtuk a mérkőzés gólját, Pirót Tercsi-Pünkösd Kata-Pirót Tercsi-Nagy Viki-Pirót Tercsi volt a labda útvonala, amivel szinte lejátszottuk a Heves teljes védekezését, majd Pirót Tercsi szenzációs labdát tálalt a belépő Fekete Szandi elé, aki óriási gólt ragasztott a hevesi kapuba… Ezen felül még kialakítottunk pár ziccert, de ezek sajnos kimaradtak, mint ahogy „véletlenül kimaradt” egy játékvezetői sípszó is, mikor egy beadás után a hevesi hálóőr „véletlenül” két kézzel leütötte Nagy Vikit úgy, hogy a labda a közelben sem volt…persze most, hogy már tudjuk, hogy a játékvezető látta, hogy a kapus a labdát nézi, de sajna azt még véletlenül sem találta el, de azt akarta, igazából lehet hogy nem is történt szabálytalanság…jaaaa de. Történt. Csak a síp maradt néma, ellenben a magyarázkodás nem maradt el… Azonban ezzel még nem volt vége a „véletlen érdekességeknek”… A félidő hajrájában, a Heves végezhetett el szögletet, a beadásukat azonban kifejeltük, amit a félpályánál Fekete Szandi kaparintott meg, aki azonnal a kapu irányába fordult, és a másik oldalon szintén ember nélkül beinduló Nagy Vikivel 2:1 –ben vezették a labdát a kapura, éééééés……a játékvezető lefújta az első félidőt….igen, „véletlenül” történhetett az egész, mert állítása szerint már túl haladtuk az időt…valóban. 40 perce és 42 másodperce játszottunk, tehát ez stimmel, de erre szokták mondani, hogy nem illik… A második félidőben aztán minden ment tovább, úgy, ahogy az elsőben, annyi különbséggel, hogy ez a félidő a gólváltásokról szólt, na meg a játékvezetőről „véletlenül”… Az 51. percben összeügyetlenkedtünk egy hevesi gólt, amivel elindult az őrült futam… Az 57. percben válasz gyanánt Manev Fanni stukkolt egy labdát a hálóba, amit valószínűleg a játékvezető dolgozott fel a legrosszabbul, hiszen örömünkben Fekete Szandi annyit mondott mindössze az összeboruló társaknak, hogy „na, most lehet nevetni”…ezért azonnal sárgát kapott…jogos. Nehogymár örüljön… Ettől függetlenül megint 3 volt közte, igaz nem sokáig, mert alig 3 percre rá, ismét csak 2… De még innen is tudtunk újítani, igaz ehhez kellett Nagy Viki, aki egymaga átverekedte magát szó szerint a teljes hevesi védelmen, és a 72. percben újra 3 –ra növelte az előnyünket…erre is volt válasza a Hevesnek, a 78. percben újra csak kettő maradt az előny…innentől viszont már nem esett gól…pedig játszottunk majdnem 46!!! percig…a 42. percben megkérdeztem a Tisztelt Sporttársat, hogy mennyi a hosszabbítás, mert az első félidő végén történt dolgok tükrében, nem értettem, hogy hogy játszhatunk immáron 42 perce…azt mondta pár perc…kérdeztem, hogy mennyi az a pár perc, mert ugye egy pár, az kettő, de az meg már elment, ezért nem értettem…válaszra sem méltatott, ami azért érdekes, mert azért azt illene tudnunk, hogy előreláthatólag mennyit hosszabbít…No nem kérem, hogy mutassa be, mert ez nem az a szint ugyebár, vagy inkább nem az ő szintje, de ha arra van energiája, hogy jópofáskodjon a hevesi játékosokkal, akiket a keresztnevükön szólít meg, akkor gondoltam hátha van erre is egy pillanatnyi ideje, hogy meddig óhajtja megpróbálni meccsben tartani az ellenfelünket…mert ezt a végsőkig megpróbálta, de miután a 46. percben is kettő volt közte, nem volt mit tenni, le kellett fújni a meccset…
Összességében nagyon megérdemeltük, hogy bejutottunk a Pest megyei Kupa fináléjába, mert nem csak azt a mini pályát bírtuk el, ami Hevesen van, hanem azon a mini pályán megmutattuk, hogy hogy kell focizni, egységesek voltunk fejben illetve akaraterőben, és elbírtunk lelkiekben még egy ilyen méltatlan játékvezetést is.
Lányok! Megcsináltuk amiért mentünk, és ezért minden tiszteletemmel és szeretetemmel csak egyet mondhatok…
SZÍVBŐL GRATULÁLOK NEKTEK!!!
|