Megnyertünk egy számunkra nagyon fontos rangadót. Egy rendkívül masszív csapatot győztünk le úgy, hogy együttesemben jó ha volt két játékos, akinek egy ilyen mérkőzéshez megfelelő volt az egészségi állapota… Ennek ellenére abszolút jó, és élvezetes összecsapás kerekedett ebből az ütközetből. A védelmek stabilan álltak a lábukon. Néhányszor ugyan sikerült megbontanunk ellenfelünket, de ezekben a helyzetekben pontatlanok voltunk. A második félidőben ugyan volt egy jó 10 perces hullámvölgyünk, vagy inkább szakadékunk, de itt vagy Gazda Mónika tartott meccsben bennünket, vagy a szerencse…    És amikor már mindenki azt hitte, hogy elkönyvelheti az X –et erre a meccsre, akkor előjött a szívünk…olyan ez, amit nem lehet oktatni, ezt érezni kell. Olyan ez, amit nem lehet máshol érezni, csak itt, csak ennek a csapatnak a szerelésében…olyan ez, ami nem véletlen…és végül olyan ez, ami most is átsegített bennünket a nehézségeken, és ennek köszönhetően, három, számunkra nagyon fontos ponttal lettünk gazdagabbak…

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.